Ár:
Ár EUR-ban:
Letöltés:
Rezümé:
A sajátosan alakult erdélyi népi építészet kutatása nem mindenben követte a nyugati példákat, és sok szempontból lemaradt a magyarországi kutatási eredmények rendszeressége, feldolgozottsága mögött. A rendszerváltás után megélénkült a népi építészet iránti érdeklődés, ám ennek a mértéke az ezredfordulóra jelentősen csökkent, gyakorlati eredményeket főként a szabadtéri muzeológia és a műemlékvédelem mutatott fel. Annak ellenére, hogy az erdélyi népi építészet kutatástörténete több mint száz éves múltra tekint vissza, a folyamat egyáltalán nem tekinthető lezártnak. Az irányzat rendszerváltás utáni történetének összefoglalójából kiderül, hogy a felgyorsult társadalmi és gazdasági átalakulás a népi építészetet létrehozó és fenntartó életforma gyökeres megváltozását eredményezte, és az adatfelvétel, a terepmunka elsődleges fontosságára helyezte a hangsúlyt.
Kulcsszavak: erdélyi népi építészet, szabadtéri múzeum, műemlékvédelem, néprajz