Ár:
Ár EUR-ban:
Letöltés:
Rezümé:
Kolozsvár főterét a középkor óta uralja a Szent Mihály-templom. A tér a templomnak köszönhetően alakult ki. A templom és a tér együttese évszázadokon át szakrális, társadalmi és politikai funkciókat látott el. A méretei alapvetően nem változtak az idők során, de a térarányok, s főként a templom megjelenése, képi szerepe folytonosan módosult a beépítettség mértékétől és a térhasználat jellegétől függően. A napirenden lévő templom-rekonstrukció kapcsán tisztázni kell a templomkert szerepét, városképi és funkcionális jelentőségét.
A történeti városképi elemzések alapján egyértelmű, hogy a templomkert megújítási tervében a városképi megjelenés, a templom és a tér arányainak kiegyensúlyozása lehet a cél. A tér szellemisége maga a változás; a középkor óta a templom és a tér viszonya, a tér megjelenése és benne a templom „körítése” újból és újból változott. A templom XIX. század végi kibontása a kereskedő- és piaci házak gyűrűjéből szinte steril környezetet eredményezett. A városi tér használata, a templom és a tér kapcsolatának rendezése, a funkciók tagolása azonban egyre inkább kívánta a templomkert vertikális tagolását is a pusztán síkszerű kialakításon túl. A XX. század közepén telepített örökzöldek a városképi együttesben kedvező térelemek, mert karcsú koronájukkal könnyedebbé teszik a templom súlyos tömegét.
Történeti városi tereink ugyanúgy változnak, ahogy változik, fejlődik, terjeszkedik maga a város is. A természet elemeinek újra helyet kell kapniuk, akár a városi tereken is. A kolozsvári főtéri templom esetében az időt, a változást, a természet fenségét megtestesítő fák a tér élhetőségét, tartalmasságát javítják, de legalább olyan fontos az a vizuális hatás, amit az épület tömegének kölcsönöznek.
Kulcsszavak: történeti városi tér, templomkert, Szent Mihály-templom, Kolozsvár