Ár:
Ár EUR-ban:
Letöltés:
Rezümé:
A műemlékvédelem európai elméleti alapjai meginogni látszanak. Kijelenthető, hogy az európai felfogású műemlékvédelem elméleti válságban van. A gyakorlatban létezik a II. világháborút követően kialakult elméleti bázis, ami a jövőre 55 éves Velencei Kartában öltött testet. Ugyanakkor a társadalom számára egyre fontosabb, hogy a műemléki helyreállítás a történeti építészet megismerhető emlékét mutassa be és ne valamiféle tudományos szikársággal megfogalmazott didaktikus filozófia mentén „kicsontozott” absztrakt látvány jelentse a bemutatást. A dolgozat egy olyan gondolati bázis megfogalmazására vállalkozik, amely elszakad a műtárgyvédelem premisszáitól és a történeti korok által egymásra rétegződött építészetben látja a bemutatás lényegét. Az építészetet önmaga teljességében értékeli, és nem keres öncélúan kiragadott látszat-értékeket. Nem a kiragadott, de a térnek részeként sohasem megjelenő falazati fraktúrában keresi az esztétikai kielégülést, hanem elsősorban a tér, a térszerkezet, a tömeg- és az architektonikus formálás történeti megjelenítését tekinti feladatának.
Kulcsszavak: műemlékvédelem elmélete, rekonstrukció, megkülönböztethetőség elve